Rögzített elegancia – Genia Rubin fotói
Kiállítzás ajánlót, és egyben számomra is meglepő, pótolni való ismereteket osztok meg veletek. Bevallom öszintén, hogy szégyenszemre, de Genia Rubin neve valahogy kimaradt az általam ismert fotósok névsorából. A divattörténetben jártas olvasóim közül valószínű többen is majd- hozzám hasonlóan- a homlokukra csapnak a képek láttán, hogy ezeket mind, mind ismerik. Vajon akkor miért nem tudtuk, hogy ki ez a Mester? Pótoljuk gyorsan a hiányt!
Genia Rubin 1906-ban Kijevben született. Apja, German Rubin (1875–1955) hivatalnok és vállalkozó volt, aki képkereskedéssel is foglalkozott. Genia fiatal éveit Jekatyerinburgban és Moszkvában töltötte. Első munkája, mely a művészvilág elkötelezett rajongójává tette a Sztanyiszlavszkij által vezetett Opera Stúdióhoz köthető, ahol 1926-ban gyakornoki idejét töltötte és díszlettervező asszisztensként dolgozott.
1927-ben, több honfitársához hasonlóan elhagyta Oroszországot és Berlinbe utazott. Az AGFA társaságnál fototechnikai ismereteket sajátított el. Segédoperatőrként sikerült munkát vállalnia a világhírű operatőr, Karl Freund irányítása alatt. 1929–1931 között Párizsban élt, ahol a Pathé stúdiójának egyik fotográfusa lett. A három éves gyakorlat után visszatért Berlinbe és megnyitotta saját fotóműtermét a Kurfürstendamm Strassen. Itt ismerkedett meg Franz Wolfgang Koeberrel, aki pártfogásába vette a fiatal tehetséget. Fotográfus állást kínált neki a Magazin és az Elegante Welt lapoknál. Négy évvel később, 1935-ben véglegesen Párizsban telepedett le. Fotós karrierje igazán ebben az időszakban bontakozott ki.
Olyan divatlapok alkalmazták, mint a Femina, a korban rivalizáló Vogue és Harper’s Bazaar, vagy a londoni Daily Express. A divatfotózás után francia, angol és olasz kastélyok, kertek, parkok látképét is megörökítette a Jardin des modes és a Maison et jardin számára. Pályája alakulásában fontos szerepet játszott az 1939-as év, amikor találkozott távoli rokonával, Vaszilij Kandinszkijjal. Ő ösztönözte arra, hogy festészettel és rajzzal is foglalkozzon. Miután Аndré Bretonnal is barátságot kötöttek közvetlen kapcsolatba került a kortárs festészet jelentős alakjaival is. 1947-ben festményeit és akvarelljeit mutatta be a Nemzetközi Szürrealista Kiállításon a párizsi Maeght Galériában. 1959-től kizárólag a modern festészetnek szentelte életét mint művész és műgyűjtő egyaránt. Ebben az évben nyitotta meg saját galériáját Párizsban. 1975-ben rendezte első egyéni kiállítását a párizsi Galerie Vialetayban, ahol korai kubo-futurizmus ihlette munkáit mutatta be.
1976-ban részt vett a Kortárs Orosz Művészeti Kiállítás megszervezésében a párizsi Kongresszusi Palotában. Az 1970–80-as években csoportos és egyéni kiállításokon vett részt Párizsban, Londonban, Bázelben, Freiburgban, Göteborgban, Berlinben és Zürichben, ahol festményeit, grafikáit és fotóit is elérhetővé tette a nagyközönség számára. 1979-ben a lyoni Casanova Galériában szervezték meg Mihail Shemjakinnal közös kiállításukat. A hosszú évek alatt irodalmi munkákat is jegyzett, Jevgenyij Reisz (Евгений Рейс) álnéven regények, esszék, visszaemlékezések szerzője. 2000-ben adta ki összegyűjtött visszaemlékezéseit „Az én utam” (Мой путь) címen.
2010-ben a művész özvegye Alla Szergejevna Тer-Аbramova az РГАЛИ alapítványra (Russian State Archive of Literature and Art) hagyta a művész összes dokumentumát, levelét, fotóját és az 1970–1980-as évekből származó 42 darab festményét.
2013 február 5.-től március 1.-ig a Rögzített elegancia címmel a Biksady Galéria, Genia Rubin divatfotóinak válogatásából kíván betekintést nyújtani az 1930-as években kialakuló, új fotótörténeti szempontból jelentős műfajba, a divatfotó világába.
Az említett, akkor még gyerekcipőben járó fényképészeti stílus a divatmagazinok és mozik népszerűségének növekedésével nyert egyre nagyobb területet. Az első ilyen jellegű illusztrációkon elsősorban a portréfotózás modora érvényesült. Ez a merev, kísérletező beállítási forma vált folyamatosan egyre érzékibbé a nőiesség hangsúlyozásával valamint a korszak csábító luxusmárkáinak bemutatásával.
A fotográfiának ezt a válfaját ekkoriban leginkább a szürrealizmus világa és a görög szobrok merevsége ihlette. Genia Rubin itt bemutatott munkái jól illeszthetőek abba a sorba, melyet George Hoyningen-Huene sorozatai indítottak el. Különösen megfigyelhetőek ezek a sajátosságok Genia torzókból komponált látványvilágaiban, vagy a növényi dekorációt alkalmazó díszleteiben. A kiállításban egy ilyen kialakítású környezetben láthatjuk a fotós egyik kedvenc modelljét Lisa Fonssagriveot, aki egy Alix Barton ruhamodellt visel. Az archaikus statikusság diktálta azt a fajta trendet, amely a korszakban tervezett öltözékek eleganciáját és finomságát még inkább kifejezte. Ez a szemlélet emelte ki a divatfotó műfaját a hétköznapiság keretei közül, helyezte piedesztálra, majd változtatta eszményképpé a modelleket. A kifejezésmód célja ugyanis egyfajta földön túli ideál ábrázolása volt, mely az elérhetetlenség képzetét keltve elérzékenyíti és rajongásra kényszeríti a befogadó közönséget. A feminin stílusjegyek domináns alkalmazása ösztönözte a nagyvárosi, elegáns nőszerepek rögződését is. Az esztétikailag fokozott kifinomultsággal kialakított enteriőrök illetve az exkluzív vagy egzotikus terek még vonzóbbá avanzsálták a népszerűsíteni kívánt öltözeteket. Ez a felfogás jut érvényre a Jeanne Paquin által tervezett viseletet bemutató sorozaton is. Az évek múlásával, valamint két korszakalkotó magazin, a Harper’s Bazaar és a Vogue versengésének köszönhetően a műfajon belül fokozatos alakulás és fejlődés figyelhető meg.
E tekintetben említésre méltó Martin Munkácsi törekvése, aki azzal forradalmasította a divatfotózás evolúcióját, hogy modelljeit a szabadban fotózta, akár különböző testmozgások végzése közben, mellyel a szabadság képzetét keltette.
Genia Rubin munkáiért nemcsak a legnevesebb magazinok, de a leghíresebb modellek is rivalizáltak. Olyan nevezetességek álltak lencséje elé, mint a már említett kedvenc múzsája, Lisa Fonssagrive, vagy Ira de Pauline grófné, de maga Windsor hercegné is. A bemutatott márkák közül külön figyelmet érdemel a Dior, a Madame Alix Grés, a Balenciaga, a Mainbocher vagy a Chanel termékekkel vetekedő Schiaparelli viseletetek.
Biksady Galéria
1055 Budapest
Falk Miksa utca 24-26.
Nyitva:
H-P: 10:00 – 18:00
Szo: 10:00 – 14:00