Legendás állatok, és egy legendás jelmeztervező
Bevallom, hogy a Harry Potter könyvek és filmek utolsó néhány részét már kihagytam. Annak ellenére, hogy az első részeket imádtam, magával ragadott a világuk, később már nem tudott lekötni ez a mese. A mozifilmekben is több olyan látványelemet találtam, amely nem igazán tetszett.
Kíváncsi voltam hát, mire jutnak az első Harry Potter mentes Harry Potter filmmel. A történet a húszas években játszódik, gondoltam nagy baj nem történhet. Mielőtt megnéztem a filmet, nem jártam utána a stáblistának. A végefőcímnél pedig elégedetten konstatáltam, hogy Colleen Atwood bízták a kosztümöket.
Az ő munkáival már biztosan találkoztatok, elég megemlítenem a Chicago-t, szinte az összes Tim Burton filmet, vagy a Gésa emléliratait. Itt a blogon is olvashattatok már róla. Colleen Atwood nem kevesebb, mint 3 Oscar díjjal büszkélkedhet.
A Legendás állatok a húszas évek New Yorkjában játszódik. Így talán nem is baj, hogy nem brit, hanem amerikai jelmeztervezőre bízták a feladatot. Atwood ráhangolódásként F. Scott Fitzgerald műveit kezdte el forgatni, valamint a világ leghíresebb jelmezraktáraiban foglalta le a számára legmegfelelőbbnek tűnő ruhadarabokat.
A főszereplő Eddie Redmayne, aki Goethe Salamander figuráját alakítja, egy nagy kék kabátot kapott. Ezt az árnyalatot rajta kívűl nem viseli senki. A szürkék-kékes tónusban tartott filmben így is szembeötlő. A szabása, formája is eltér a sokkal elegánsabbra öltöztetett New Yorkiaktól, kicsit dandys, kicsit különc, és azt is feltételezhetjük, hogy a kabát zsebeiben titkok lapulhatnak.
Nem meglepő,hogy szövetségese- s talán a szerelmi szálat is jócskán megelőlegezhetjük- Tina Goldstein szintén egy hasonló kabátban látható szinte az egész filmben.
Meglepő fordulatként egy varázsbár jelenetben kap a Chicago jelmezeire emlékeztető ruhát. Aki pedig ismeri az idei fehérnemű trendeket, az azt is láthatja, hogy Colleen Atwood miért is ennyire jó tervező: a ruha tökéletes átsejlése a mostanság annyira trendi mellrész megoldásoknak.
A lázadó lány ellentéteként testvére, szexis, bújós, rafinált- mi másba bújtatták volna, mint bársonyba, és szőrmébe, púder színekbe. Az alábbi képen látható partnere pedig akár a mi Kabos Gyulánk amerikai megfelelője is lehetne. Ő egy szegényebb karaktert alakít, a muglik világából. Pénzhez szeretne jutni, ezért a bankhoz folyamodik kölcsönért. A ruháját valószínűleg kölcsönözte erre a fontos alkalomra- ahogy ez ebben az időszakban bevált szokás volt- így az egyes darabok nem annyira passzolnak egymáshoz, ahogy a méret sem igazán a viselőjéhez.
Collin Farell az igazi húszas évekbeli elegáns férfi megtestesítője. Öltözékében a sötét és a világos kontrasztja uralkodik.
A történet fontos szereplője egy boszorkányüldöző szekta, az Új Szálemiek, amelynek a feje szegény gyerekeket fogad örökbe. Az ő öltözékük a XIX. század puritán viseleteit idézi. Szegett zakó, kézzel varrt kistáska, láthatóan minden használtan, vagy adományból érkezett. Ha pedig jól megnézitek a képet, a jelmezeket, rájöhettek, hogy ki, és hogyan lóg ki a sorból. De többet nem segítek!
További érdekesség, hogy a filmben 60 különböző öltözéket viselnek a fő karakterek. Összesen mintegy 5000 teljes öltözetet kellett összeállítani. A statiszták nemcsak amerikaiakat, vagy angolokat jelenítettek meg a filmben, hanem a húszas években New Yorkra oly jellemző más európai országok bevándorlóit- arisztokrata, és szegényebb rétegek képviselőit. A múlt évszázad ezen időszakából már nem sok eredeti ruha maradt fent ezért nem egyszerű összeválogatni a hihető öltözékeket.
De nem szaporítom tovább a szót…
Nézzétek meg a filmet!