Kimono Kyoto to Catwalk címmel kiállítás nyílt a londoni V&A-ben
Korábban már olvashattátok 2020-as kiállításokat beharangozó cikkemben, hogy a londoni V&A Kimono Kyoto to Catwalk címmel izgalmas tárlatra készül. Nos, ez mostmár jelen idő.
Szűcs Tereza Londonban élő divattervező ( a Blue Paprika tervezőpárosból is ismerhetitek a nevét) az elsők közt járt a múzeumban, az ő jóvoltából nyerhettek ti is betekintést vendégposztja által.
A londoni Victoria és Albert Múzeum kimonó kiállítása azt tűzte ki céljául, hogy megismertesse a kimonó történetét, változásait és hatását a divat világára világszerte. Megmutassa hogyan jutott el Japán zárt világából a világ kifutóira, hogyan értelmezték, és inspirálta a nyugati divattervezőket.
Ugyanakkor az is kiderül, hogy Japán határainak megnyitása a nyugati világ kereskedelme és kultúrája felé, milyen újdonságot vitt bele ebbe a nagyon tradicionális japán viseletbe, s hogy ők mit vittek haza Európából.
Nem kevesebb, mint 300 kimonót és tárgyat csodálhatunk meg a kiállításon. Korabeli grafikák segítik elképzelni hogyan viselték őket, milyen életet élhettek több száz évvel ezelőtt, és ma hogy néz ki egy japán fiatal, aki a hagyományos öltözetet keveri a modern divatos cuccokkal. Számomra ez egy különleges világ, amit a kulturális különbség és a távolság méginkább vonzóvá tesz.
Halkan hozzáteszem, hogy London legjelentősebb japán negyedében lakom. Persze lehet látni “érdekes” dolgokat a sarki fűszeresnél is, de kimonóban szaladgáló japánokat még nem kaptam el. De lehet hogy be kellene kéredzkednem egy komolyabb rendezvényükre vagy elkapni egy jeles ünnepet, abból úgyis bővelkednek rendesen. Majd igyekszem jobban kinyitni a szemem!
Mit jelent a szó maga, hogy kimonó? Hihetetlenül egyszerű és hétköznapi eredetére utal, annyit tesz “valamit viselni”.
A kimonó története több, mint ezer éves múltra tekint vissza. Nem véletlen, hogy Japán történelmét nagyban képviseli, igazi kultikus ruhadarab. Minden, ami megjelenik benne, legyen az alapanyag, szín, forma, mintázat, hímzés, hossz vagy kiegészítő, mind szimbolikus jelentőséggel bír. Elárulja viselője nemét, korát, családi és társadalmi státuszát és nem egyszer ízlését is. Hordták télen-nyáron, hétköznap és ünnepekkor, és a halottakat is ebben temették el.
Egyszerű T szabásvonala nemcsak rendkívüli praktikus anyagfelhasználást eredményezett, de alkalmas volt minden testalkatra, mert nem volt céljuk a test idomainak a kihangsúlyozása. Derékrészen egy öv, az obi fogta össze. Sok rétegben télen jól melegített, egy könnyű anyag egyszeri rétege viszont azonnal nyári ruhát vagy akár fürdőviselet, yukatát eredményezett.
A kiállítás azt próbálja feltárni a látogató előtt, hogy ez a tradicionális japán viselet nem is volt annyira szigorúan hagyományokat követő, hanem egy örökösen változó, fejlődő ruhadarab ami nagy hatással bírt a nyugati világ divatjára, igazi inspiráló darabja lett a legnagyobb divatdiktátoroknak és sok-sok filmes kosztüm ötletadója is. Többek között Galliano, Alexander McQueen, Gaultier, Yves Saint Laurent, Jeanne Lanvin, Madeleine Vionnet inspirálódott belőle, de a sort folytathatnám még. Filmes produktumként leghíresebb például Obi-Wan Kenobi ruhája a Star Wars-ból. De énekes sztárok fellépőruhájaként is láthattuk, Madonna és Björk is szívesen viselte. Az előbbiekben felsorolt példákra mind láthatunk kiállított ruhadarabot, képeket.
Az 1615-tól 1868-ig tartó Edo korszak nagy változást hozott a kimonó fejlődésében, ekkor nőtte ki magát külön művészeti ággá. A Shōgun-ok uralkodása idején az ország helyzete a sok háborúskodás után stabilizálódott, gazdasága fellendült. Ezzel együtt Kyoto lett a 17.század közepére a kimonó fellegvára. Igazi luxuscikké nőtte ki magát és innen indultak az új trendek, és a legszebb alapanyagokat is itt gyártották. Ekkor lettek a kimonók annyira jellegzetesen színesek, túlhímzettek már-már néha giccsesek. Ma is ezt a megjelenési formáját ismerjük a leginkább. A kurtizánok karakteres színes, figyelemfelhívó viselete is ekkor teljesedett ki. Érdekesség, hogy a kimonó viselésének minden apró részletét, tudományát ők ismerték a legjobban és adták tovább nemzedékeken keresztül egészen napjainkig.
A kimonó divatja az 1800-as években kezdett beszivárogni a Nyugat kultúrájába, igen nagy hatással, mint azt már tudjuk.
Viszont azt is érdekes megfigyelni, hogy például a francia és olasz selyem és brokát manufaktúrák remek kelméi milyen változást hoztak a 19. századi japán kimonó palettáján. Ne feledjük, hogy a diplomáciai ajándékozás szokása, igazi befolyással bírt mindkét oldalon.
Mára Japán divatja rendkívül elnyugatiasodott. Most kormányzatilag kitűzött cél, hogy visszahozzák a kimonó viselésének hagyományát a fiatalok körében a hétköznapokban is, ne csak ünnepekkor kerüljön ki a szekrényből.
Ez a kiállítás izgalmas felfedezés lehet kimonó rajongóknak és óvatosan érdeklődök számára is megint, csak azt tudom mondani, ha Londonban jársz, ne hagyd ki! A V&A weboldalát itt találhatjátok.
Szöveg: Szűcs Tereza, fotók: V&A, Szűcs Tereza