Galacsinná gyűrt álmok, avagy miért nem tudnak csomagolni az eladók?

Galacsinná gyűrt álmok, avagy miért nem tudnak csomagolni az eladók? - minden-mas, ajanlo -

Az élet nagy rejtélyei közé tartozik a fenti kérdés. Nem egy alkalommal jártam úgy, hogy nagyon vágytam valamire, majd amikor végre megkaparintottam, kiperkáltam a néha nem kevés összeget a hőn áhított holmiért…és akkor bumm, az eladó kislány nemes egyszerűséggel, galacsinná hengergetve hajította bele a nejlonszatyorba a cuccot. Igen, mert ilyenkor már nem blézer, nadrág, vagy csodás kis selyemblúz, hanem CUCC zuttyan a zacskóba.

csomagol
Ilyenkor az emberlányával megfordul a világ. Az áhított ruhadarab gyűrt ronggyá silányul, s a kedved is elmegy attól, hogy hazavidd. Egyszerűen megtörik a varázs. Úgy érzed VALÓBAN értelmetlen volt gyűjtened/várnod/áhítoznod, hiszen nem az álomruha, hanem egy rongy az amit megkaparintottál. Ami ráadásul úgy néz ki,” mintha a kutya szájából húzták volna ki”.
Vajon az eladók gondolnak erre? Persze tudom, ez költői kérdés..
Miután lehúzzák a kártyád, elveszik a pénzed, elveszik az álmodat is.
Nem egy alkalommal kivettem az eladó kezéből az árut, és látványosan összehajtottam. Volt olyan, amikor kiráztam a szatyorból a holmikat és szép lassan, a sort feltartva tettem ezt. Elnézést persze nem kértek, s én voltam az ilyen-olyan.
Igazándiból a márkák felelős vezetőit, legyen az üzletvezető, tréner, ki tudja minek hívják hibáztatom.
A saját termékük értékét is lerontják ezzel a pár perces műveletnek a hiányával. Gyakran már azon gondolkodom, hogy ruhahajtogató képzéseket tartanék cégeknek. Mert igény lenne rá….a vásárló részéről.