Ékszerbe foglalt tánc – Loie Fuller
Repüljünk kicsit vissza az időben, méghozzá azonnal legalább 100 évet. Egy történeten belül összekapcsolódik a századforduló kecses stílusa egy igéző hölgy táncával, aki több tervezőt és művészt is megihletett, könnyed mégis forradalmian új technikákat bemutató Szerpentin táncával.
Loie Fuller 1862-ben született Illinois-ban. Már kiskorában megismerkedett a színpad világával, hiszen négy évesen már színészkedett. Eredetileg operaénekes szeretett volna lenni, de végül mégis a táncnál kötött ki. A táncot több kortársához hasonlóan – akárcsak Isadora Duncan- autodidakta módon tanulta. Leghíresebb koreográfiáját állítólag a kínai selymek varázslatos hullámzása ihlette. Amerikai származása ellenére főként Európában lépett fel. Párizsban a Folies Bergere-ben táncolt, ahol nemcsak a Szerpentin-, hanem a Tűztánc című koreográfiájával is nagy sikert aratott. Termékeny alkotó volt, mintegy 130 koreográfiát készített. Az Első Világháborút követően azonban többé nem állt színpadra, hanem csak tánciskolájánal élt. De térjünk csak vissza leghíresebb táncához!
Az 1900-as párizsi világkiállítás rengeteg újítást hozott magával. Többek között fő szenzáció volt elektromosság felfedezése és a fényvilágban úszó látványvilág. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik az említett táncosnő Loie Fuller produkciója. A hatalmas fehér lepkeszerű lepelbe öltözött hölgy öltözékét különböző színű fényekkel világították meg. Olyan technikákat alkalmazott, amelyet később a modern színpadi világításban, illetve filmgyártásban alkalmaztak: tükröket, és színes zseléket használt, még misztikusabbá téve a fényhatást. Így egy szivárványszínű folyton újjászülető pillangó képzetét keltette, ahogyan kecses mozdulatokkal szerepelt a színpadon. A látvány lenyűgöző volt. A közönséget elkápráztatta ez az eddig még soha sem látott többféle művészeti ágat összehangoló műsorszám. A filmezés terén úttörő Auguste és Louis Lumière rögzítettek felvételeket táncáról. Erről a filmfelvételről azóta is nagy vita zajlik, hogy Fuller látható-e rajta, vagy sem. A közönségből kiváltott csodálatra bizonyíték a tény, hogy ezt a koreográfiát több kiváló alkotó a legkülönfélébb műfajokban örökítette meg.
Említsük meg elsőként René Lalique-ot, aki a korszakban az üvegművészet terén alkotott maradandót. Az ő hagyományait tovább éltető cég ma is töretlenül népszerű. Ékszerei a legfelső művészi kvalitású kategóriát képviselik mind a mai napig. A Magyar Iparművészeti Múzeum állandó kiállításának egyik fénypontja az a függő, melyet Loie Fuller Szerpentin Tánca ihletett. A Lalique által alkalmazott különleges technika az azsúrzománc újszerű alkalmazása adja az átlátszó színekben pompázó ékszer legfőbb ékességét. Kifejezi azt a fajta könnyedséget, melyet a táncosnő a színpadon mutatott be. Szintén ezen a tárlaton látható Raoul François Larche lámpaként funkcionáló plasztikája, mely szoboralakban mutatja be a dinamikus mozgású táncosnő. Továbbá -játékos néven- Lo Lo- jelenik meg a jól ismert Rolls Royce autómárka emblémájaként. S hogy a nagy neveknél maradjunk készített róla plakátot Toulouse-Lautrec is.
A látványvilág lehengerlő hatása ma is érvényes, tekintsétek meg a híres Danse serpentine-t
a poszt szerzői: Sípos Tünde- Parádi Gabriella